Napi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy hihetetlen mértékű a tájékozatlanság banki adóslista kérdésekben. A bankok eleinte titkolóztak, de ma sem adnak részletes felvilágosítást a "feketelistával" kapcsolatosan. Összefoglaltuk a gyakori kérdéseket és válaszokat ebben a témakörben.

A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése.

Abban az esetben kerülhet fel a listára, ha a természetes személy a szerződésben vállalt kötelezettségének, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.

Kevesen tudják, hogy hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.
Bekerül a KHR-be az is, aki bankkártya visszaélést követ el (pl.lopott kártyát/adatokat használ).
De a hitelkártya késedelmes törlesztése esetén és diákhitellel is fel lehet kerülni a listára.

A törvény lehetővé teszi a vállalkozói és a lakossági ügyfeleknek is, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk az adóslista, és a törvény rendelkezik arról is, hogy ezt a betekintési jogukat hogyan gyakorolhatják. Évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. A pénzintézeteknek két munkanapon belül el kell juttatnia az úgynevezett ügyféltudakozványt a rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt.-hez, annak öt napja van rá, hogy válaszoljon a banknak, az pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet.
A választ postai úton, dupla borítékban veheti át az adott bankban. A belső borítékot sértetlenül kötelesek átadni az ügyféltudakozvány igénylőjének. A sértetlen boríték átvételét az igénylőnek aláírásával kell igazolnia.

Esetleges reklamációra -az adatlekérést követően megszerzett adatok alapján - annál a banknál kerülhet sor, aki a listára történő felvitelt kezdeményezte.
A reklamációt írásban, a bankfiókban megadott panaszkezelő szervezeti egység felé kell a rendelkezésre álló dokumentumok másolatának csatolásával benyújtani, legjobb a panaszos levelet és mellékleteit személyesen átvetetni.

Amennyiben a bank nem ismeri el, hogy ő követett el hibát, a törvény rendelkezik a perelhetőség feltételeiről is.

Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél harminc napon belül pert indíthat, a bíróságnak pedig harminc napon belül ki kell tűznie a tárgyalást.

Abban az esetben van esélye a listáról történő lekerülésre, ha a bejelentés során az adott pénzügyi intézmény valamilyen hibát követett el (nem tartotta be a törvényi előírásokat.)
Egyébként a a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően öt évig tartják nyilván.

Az adóslista működtetésében a pénzügyi intézmények széles köre vesz részt, hiszen az ő érdekük az, hogy a leendő ügyfél fizetőképességéről és fegyelméről előzetesen adatot kaphassanak. Tehát a rendszer működtetésében a kereskedelmi bankok, hitelintézetek (áru, személyi és egyéb hiteltermékek, hitelkártyák kapcsán), lízingcégek és minden pénzügyi kötelezettséget vállaló szervezet részt vesz/vehet. A Diákhitel Központ és a Provident Rt is tagja a rendszernek.

Természetesen az adós fizetési problémája az ügylet által érintett kezes/adóstárs listán történő nyilvántartását is jelentheti. Tehát nem csak az adós és adóstárs, de a kezes is bekerülhet a nyilvántartásba.
Fontos továbbá, hogy aki az igényelt banki terméket igénybe sem vette/vehette, viszont valótlan adatot közölt, hamis vagy hamisított okiratot használt, vagy diákhitelnél a hallgatói hitelszerződés megkötésének kezdeményezésekor tette ugyanezt, szintén felkerül a listára, amennyiben mindez okirattal bizonyítható.

Az adóslista két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. Alapvető eltérés van a két alrendszer között abban a vonatkozásban, hogy a szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulaszt az ügyfél.

A parlament pontosította a listára való felkerülés szabályait. A jövő évtől csak az kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik. A határösszeg szempontjából a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó.

A jövőben évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán.

Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet most már nem csak a hitelintézetnél, hanem a BISZ-nél (adatbázis kezelője) is.